#Kína Burgonyaipar #Krumplitranszformáció #Burgonyakorszerűsítés #Mezőgazdasági Innováció #Élelmiszerbiztonság
A Shanxi tartomány kínai szakértői értékes betekintést és ajánlásokat nyújtanak a kínai burgonyaipar átalakításához és korszerűsítéséhez. A 2023-as kínai burgonyaipar fejlesztési csúcstalálkozója, amelyet Taiyuanban (Shanxi) tartottak, a burgonyaipar jövőbeli kilátásaira és irányaira összpontosított, beleértve a nemesítést, a kutatást és fejlesztést, a feldolgozást és a marketinget. A fórum célja a burgonyaipari lánc általános működésének javítása, a fennálló kihívások kezelése, valamint az ágazat fejlődésének szellemi támogatása volt. Ez a cikk a szakértői véleményeket és az általuk javasolt stratégiákat tárgyalja a hiányosságok leküzdésére és a kínai burgonyaipar magas színvonalú fejlődésének elősegítésére.
A 2023-as kínai burgonyaipar fejlesztési csúcstalálkozója a Shanxi állambeli Taiyuanban zajlott, amely neves szakértőket és iparági szakembereket vonzott. A Nemzeti Modern Mezőgazdasági Burgonyaipari Technológiai Rendszer vezető tudósa és a Kínai Mezőgazdasági Tudományos Akadémia Zöldség- és Virágtudományi Intézetének kutatója, Jin Liping hangsúlyozta a burgonyaipar jövőbeli zöld és minőségi fejlesztésének fontosságát.
A fórumon részt vevő szakértők a burgonyaipar fejlődési kilátásait és irányait vitatták meg, olyan szempontokat ölelve fel, mint a kiváló fajták nemesítése, a kutatás-fejlesztés, a fejlett feldolgozás, valamint a hatékony logisztika és marketing. Céljuk volt a teljes burgonyaipari lánc innovatív működési modelljei feltárása, a burgonyakínálat és a piaci kereslet összehangolása, valamint a szükséges szellemi támogatás biztosítása az iparág növekedéséhez.
A burgonyaipar meglévő hiányosságait azonosítva Jin Liping több kulcsfontosságú kihívásra is rávilágított. Ide tartozik a vetőmagipar innovációs lemaradása, a vállalkozások innovációs kapacitásának és motivációjának hiánya, a kedvezőtlen termesztési feltételek és a főbb termőhelyek alacsony termelékenysége, valamint a csekély, mindössze 10%-os feldolgozási konverzió.
E kihívások leküzdésére és a burgonyaipar magas színvonalú fejlesztésének szilárd alapot teremtésére Jin Liping átfogó megközelítést javasolt. Ez a megközelítés magában foglalja a tudományos és technológiai innováció, a piacorientált stratégiák előtérbe helyezését, valamint a vállalkozások elsődleges hajtóerőként betöltött szerepének fokozását. Ezenkívül javasolt a befektetési mechanizmusok diverzifikálása, a kutatási és fejlesztési beruházások növelése, valamint a burgonya-vetőmag-ipari innováció nemzeti tudományos tervekbe való integrálása. Ugyancsak kulcsfontosságú a vállalkozások és a társadalom hozzájárulásának ösztönzése, az együttműködésen alapuló nemesítési programok előmozdítása, valamint egy olyan új mechanizmus létrehozása, amely egyesíti a kínai burgonyavetőmag-ipar igényeit a tudományos körökkel, az iparral és a kutatóintézetekkel. Ezek az intézkedések megszilárdítják a kutatóintézetek innovációs előnyeit, fokozzák a vállalati innovációs képességeket, és elősegítik az együttműködésen alapuló innovációs platformok létrehozását a csíraplazma feltárására, a biológiai nemesítési technológia kutatására és fejlesztésére, valamint a főbb új fajták kifejlesztésére. Végső soron ez megerősíti Kína független innovációs kapacitását a burgonyavetőmag-iparban.
Ezenkívül a „Globális burgonyatermelési minták és kilátások, valamint a kínai burgonyaipar fejlődési trendjei” című vitaindító jelentésben a Nemzetközi Burgonyaközpont korábbi igazgatóhelyettese, Lu Hsziao-ping kijelentette, hogy a burgonyaipar jövőbeni növekedése elsősorban Ázsia és Afrika. Lu kiemelte Európa és Amerika érett és stabil piacát, ahol a fagyasztott burgonyatermékek dominálnak a fogyasztásban, míg a friss burgonya fogyasztása továbbra is viszonylag alacsony. Hosszú távon Ázsia, különösen Kína és India, valamint Afrika lesz a burgonyaipar fő növekedési területe.
A kínai burgonyaipar fejlődésére reagálva Lu Hsziao-ping a „nagy élelmiszerek” perspektívájának elfogadását hangsúlyozta. A nemesítési és vetőmagipari erőfeszítések fokozása mellett az értékesítésre és a fogyasztásra kell összpontosítani. Azáltal, hogy a termelést a fogyasztói keresletre irányítja.
Luo rámutatott a burgonyaágazat előtt álló számos kulcsfontosságú kihívásra, köztük a továbbfejlesztett fajták nem megfelelő felhasználására, az erősödő versenyre, a megnövekedett gépigényre, amely párosul a megfelelő kisméretű gépek hiányával, valamint a koordináció és integráció hiányával az ipari értéklánc mentén. E kihívások kezelése érdekében hangsúlyozta az új szakasz egyedi jellemzőinek felismerését, a probléma-orientált megközelítés elfogadását, és a „kiváló minőség, nagy hatékonyság, nagy érték és magas szintű biztonság” céljának összpontosítását. Javasolta továbbá a burgonyaipar magas színvonalú fejlesztésének stratégiai keretének megalkotását, amely a technológia, a termelés, az ipar, a menedzsment és a politikák köré összpontosul, hogy felgyorsítsa átalakulását és korszerűsítését, és a helyi viszonyokat, az időszerű kiigazításokat és a piaci igényeket figyelembe véve a cél. célja a termelés bővítése, a burgonya általános termelésének növelése, a hagyományos alapélelmiszer-termelésre nehezedő nyomás enyhítése, a táplálkozási oktatás megerősítése, a feldolgozottabb termékek fejlesztése, a minőség és a hatékonyság javítása, valamint a kínai burgonyamárkák létrehozása. Ezek az erőfeszítések hozzájárulnak Kína önellátásához az élelmiszertermelés terén, és pozitív hatással lesznek az ország gabonaiparára.