#Mezőgazdaság #Mediterránrégió #Szárazság #Vízhiány #Klímaváltozás #Fenntartható mezőgazdaság #Növényvédelem #Innováció #PataFESTproject
A Földközi-tenger térsége régóta küzd az aszály zord valóságával, és a helyzet várhatóan csak tovább romlik, ha 2024-ben az átlagosnál melegebb tavaszra számítanak, amint azt a Közös Kutatóközpont (JRC) „Szárazság Mediterrán régió – 2024. január”. Ez az elhúzódó szárazság jelentős hatással volt a vízkészletekre, különösen az Ibériai-félsziget part menti régióiban, a Földközi-tenger szigetein és Afrika északi részén. Spanyolország, Portugália és Marokkó egyes részein már vízhasználati korlátozásokat vezettek be, jelezve a fenntartható vízgazdálkodási stratégiák sürgős szükségességét.
Ezenkívül a létfontosságú vízforrásnak számító olaszországi hótakaró csökkenése tovább fokozza a régió vízhiányos aggodalmát. Ez a hiány közvetlenül érinti a mezőgazdasági tevékenységeket, mivel a kiszáradó talaj akadályozza a termésnövekedést és a termelékenységet. A JRC figyelmeztetése a megnövekedett erdőtüzek kockázatára tovább súlyosbítja a kihívásokat gazdálkodók és a mezőgazdasági közösségek, különösen a tengerparti Spanyolországban és Afrika északi részén.
Válaszul ezekre a sürgető kérdésekre, egyre nagyobb szükség van a mezőgazdasági gyakorlatok és a növényvédelem innovatív megközelítésére. Az emelkedő hőmérséklettel, amely súlyosbítja a növény-egészségügyi betegségek, például a burgonyát érintő betegségek terjedését, a PataFEST projekthez hasonló kezdeményezések élen járnak a fenntartható növényvédelem és a betakarítás utáni tárolási megoldások előmozdításában. A kutatás és fejlesztés előtérbe helyezésével ezeken a területeken az érdekelt felek célja a mezőgazdasági megélhetés megőrzése és az élelmezésbiztonság biztosítása a változó éghajlati viszonyok közepette.
A földközi-tengeri térségben fenyegető aszályválság rávilágít arra, hogy sürgősen proaktív intézkedésekre van szükség annak a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásának enyhítésére. Az innovatív megoldások és a fenntartható gyakorlatok elfogadásával az érdekelt felek a vízkészletek védelme, a növények ellenálló képességének javítása és a jövő nemzedékek élelmiszerellátásának biztosítása érdekében dolgozhatnak. A tudósok, a gazdálkodók és a döntéshozók közötti együttműködés kulcsfontosságú e kihívások kezelésében és egy ellenállóbb mezőgazdasági ágazat kialakításában az éghajlatváltozással szemben.