Az indonéziai Közép-Jáva szívében, a banyarnegarai Deng-templom közelében zord helyzet bontakozott ki. Körülbelül hét hektár burgonyatermés engedett be az elmúlt időszakban a gyakori harmatnak, így a gazdálkodók jelentős veszteségekkel küzdenek. A Deng-fennsíkon 2023 júliusa és szeptembere között a fagy miatt fellépő természeti jelenség megviselte az idei burgonyatermést, veszélybe sodorva a helyi gazdálkodók megélhetését. Becslések szerint a dengi burgonyatermesztőket elszenvedett veszteség elérte a százmilliókat.
A fiatal burgonyanövények sorsa:
Deng gazdálkodók szerint az elpusztult burgonyanövények viszonylag fiatalok, koruk 40-70 nap. Ezek a növények a növekedés döntő szakaszában vannak, amikor elkezdenek burgonyát hozni. Kis méretük miatt azonban a betakarítás gazdaságilag nem életképes.
Slamet Budiono, a közép-jávai Banyarnegara Batur körzetében lévő Deng Kulon falu vezetője megerősítette ezt a helyzetet. Elmondta, hogy „70 napos korukban a burgonyanövények már termést hoznak, de még kicsik, ezért nem érdemes leszedni őket”. Slamet, aki maga is gazdálkodó, elismerte, hogy nem talált hatékony módszert a burgonyanövények védelmére az UPAS harmat pusztításaitól.
Gazdasági hatás:
A válság gazdasági következményei súlyosak Deng burgonyatermesztői számára. A burgonya ültetési költsége hektáronként körülbelül 45-50 millió indonéz rúpia (IDR). A hét hektár érintettséggel a veszteségek további 300 millió IDR-t tesznek ki.
Slamet Budiono értékelése igazodik ezekhez a számokhoz, hangsúlyozva a helyzet súlyosságát. „A burgonyaültetés hektáronkénti költsége körülbelül 45-50 millió. 7 hektárral ez további 300 millió” – magyarázta. Az ezekre a gazdákra nehezedő anyagi teher kézzelfogható, és veszélyezteti megélhetésüket.
Kihívások a burgonyatermesztés védelmében:
Történelmileg a Deng régió gazdái a gyomokat használták természetes takaróként, hogy megvédjék burgonya palántáikat a harmattól. Ez a módszer azonban hatástalanná vált a tartós UPAS harmat ellen, amely továbbra is beszivárog a burgonyaföldekre. A gazdálkodók azzal küszködnek, hogy innovatív megoldásokra van szükségük, hogy megvédjék terményeiket az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási viszonyoktól.
Következtetés:
A Dengue-láz okozta fagyhatás jelentős pusztítást okoz a közép-jávai Deng burgonyaföldjein. A gazdálkodókat érő veszteségek nem csupán anyagiak, hanem messzemenő kihatással vannak megélhetésükre is. Ahogy a fagy és a harmat egyre gyakoribbá válik, a gazdálkodóknak fenntartható és ellenálló megoldásokat kell keresniük terményeik védelmére és jövőjük biztosítására.
A kormánynak és a mezőgazdasági szakértőknek be kell lépniük, hogy támogatást, útmutatást és kutatást nyújtsanak Deng gazdáinak a természeti jelenség által támasztott kihívások leküzdésében. Az innovatív gazdálkodási technikák, az UPAS harmat elleni védőintézkedések és a termésbiztosítás lehetséges megoldásokként feltárhatók a dengue-láz burgonyatermesztésre gyakorolt hatásának mérséklésére.
Összefoglalva, ennek a kérdésnek a kezelése nem csupán gazdasági jelentőségű kérdés; ez az élelmezésbiztonság és a Deng közösség jólétének kérdése is. Az érdekeltek, a gazdálkodók és a döntéshozók együtt dolgozhatnak a dengi burgonyatermesztés fenntartható jövőjéért.
