A spanyol Algaterra projekt részeként kutatások zajlanak új, tengeri moszat alapú mezőgazdasági erőforrások kifejlesztésére. Pozitív gombaölő és biostimuláló hatású, növeli a talaj termékenységét a burgonya, valamint a szőlő, a paradicsom és a saláta termesztése során
Alexander Gomez a Campogalego.es spanyol mezőgazdasági portál egyik cikkében ír erről.
„Jelenleg Európában a hínár 1%-át élelmiszerre, 24%-át egyéb célokra, beleértve a mezőgazdaságot, a fennmaradó 75%-ot pedig kolloid extrakcióra használják fel.
A tengeri moszatot fontos mezőgazdasági erőforrásként használták az elmúlt évszázadban, de mára ez a kapcsolat nagyrészt megszakadt. Ennek helyreállításán dolgozik az Algaterra projekt, melynek célja új, hínár alapú mezőgazdasági erőforrások kifejlesztése és hatékonyságának tesztelése mind a biogazdálkodásban, mind a fenntartható hagyományos mezőgazdaságban.
„Ennek a tengeri terméknek a tulajdonságai magas műtrágyaértéket biztosítanak, és fokozzák a mikrobiális aktivitást. Az élő talajban lévő növények ellenállóbbak minden stresszel szemben, legyen szó aszályról vagy fagyról” – hangsúlyozza Maria Elvira Lopez, a Santiago de Santiago Egyetem kutatója és a projekt résztvevője. A tudományos intézmény pedig az Algaterra projekt szerves része.
A projekt egyik alapja a Coruña-i Porto-Muíños SL családi farm volt, ahol algák termesztését, gyűjtését és feldolgozását végzik.
„A tengeri alga természetes biostimuláló termék, amely nem tartalmaz szennyeződéseket vagy kórokozókat. Ezen kívül fitokolloidokat is tartalmaz, amelyek javítják a talaj szerkezetét, növelik a vízvisszatartást, növelik a talaj kationcserélő képességét és fitoremediátorként működnek” – magyarázza López Elvira.
Fontos az is, hogy bár az algák nem rendelkeznek magas foszfortartalommal, növelik annak hozzáférhetőségét a növények számára, mivel komplexeket képeznek az alumíniummal, ami szintén magyarázza a fehérítő képességét. Ezenkívül az algák makrotápanyagokat, különösen káliumot, és a növények számára fontos mikroelemeket, például vasat, magnéziumot, cinket és bórt biztosítanak.
Az előző vizsgálatban burgonyán végeztek kísérleteket: kontrollparcellákon, másokat szuperfoszfát ásványi műtrágyával, megint másokat különböző dózisú friss algatrágyákkal (20t/ha, 40t/ha és 60t/ha).
„A burgonya hozama 20 tonnás kijuttatáskor az ásványi műtrágyával kezelt talajéhoz hasonlítható, mindenesetre magasabb volt, mint a kontrollban, és az algaadag növekedésével a termés is nőtt” – mondja a kutató.
„A termelést tekintve ugyan pozitívak az eredmények, de a legérdekesebb ebben a munkában az volt, hogy a gyakorlatban is láthattuk azt, amiről a szakirodalom gyakran beszámol: az algákkal trágyázott parcellákon a talaj pH-ja a kalciumszint emelkedése miatt emelkedett, ill. az alumínium mennyiségének csökkenése, és ugyanilyen mértékben a foszfor és a kálium jelentős hozzájárulása” – magyarázza Elvira Lopez.
A kutatók kísérletet indítottak az algák halmaradványokkal és fahulladékkal való keverésére. „Tesztjeink során térfogat szerint egy rész halmaradékot, egy rész algát és három rész fenyőforgácsot kevertünk össze, ami három hónap elteltével jó NPK értékeket adott: 2.1% N, 0.6% P és 0.7% K" - magyarázza Lopez.
Egy bioburgonyafarmon, ahol teszteket is végeztek, a legszembetűnőbb hatás a biostimuláció volt.
„A biostimuláló hatást tekintve a hínárban számos hasznos vegyület található, mint például fitohormonok, különösen auxinok és citokininek, bioaktivátorok, vitaminok stb., amelyek javítják a gyökeresedést, a növekedést és a terméshozamot, valamint növelik a stresszel szembeni ellenálló képességet” – hangsúlyozza. a kutató.
Idén is végeztek hasonló vizsgálatokat a szőlő-, saláta- és paradicsomparcellákon, a végleges eredményeket később ismerjük meg.”