A burgonyatermesztés évtizedek óta a holland mezőgazdaság egyik pillére. Az éghajlat és a fogyasztói preferenciák legutóbbi fejleményei azonban jelentős terhelésnek teszik ki ezt az alapvető növényt. Az időjárási viszonyok növekvő kiszámíthatatlansága és a talaj fokozódó szikesedése a hagyományos módszerek újragondolására kényszeríti a gazdákat. E kihívások ellenére azonban az innovatív megközelítések és a közösség bevonása új lendületet ad a burgonyatermesztésnek.
Az éghajlatváltozás és a talaj szikesedése által támasztott kihívások
Jan és Ben Ham, a nieuw-vennepi Elisabeth Hoeve farmot vezető testvérek azok a gazdák, akik szembesülnek ezekkel az új valóságokkal. Családjuk négy generáció óta gazdálkodik, és saját bőrén tapasztalhatták meg, hogy az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok milyen hatással vannak a burgonya hozamára. Jan így magyarázza: „Most egyre gyakoribb eltolódást tapasztalunk a heves esőzések és a hosszan tartó szárazság között. Ez a kiszámíthatatlanság megnehezíti az egészséges termés fenntartását.”
Az egyik legnagyobb akadály, amellyel szembesülnek, a talaj szikesedése. Az alacsonyan fekvő Haarlemmermeerpolderben található Nieuw-Vennep a tenger közelsége miatt különösen ki van téve az emelkedő sósvíz behatolásnak. A mély polderek vízelvezető medenceként működnek, a sós vizet a felszín felé vonják, és még nehezebbé teszik a művelést. Jan szerint „A talajvíz sószintje emelkedik, és ez évről évre egyre nagyobb problémát jelent.”
Gazdálkodási gyakorlatok adaptálása a siker érdekében
E kihívások leküzdésére a Ham testvérek különféle ültetési módszerekkel és burgonyafajtákkal kísérleteztek. Rugalmasabb törzsek használatával és az ültetési idők beállításával enyhíteni tudták a változékony időjárás hatásait. Ezek az alkalmazkodások rávilágítanak egy szélesebb tendenciára a holland gazdálkodók körében, akik egyre inkább technológiai megoldások és új növényfajták felé fordulnak, hogy a változó körülmények előtt maradjanak.
Ezenkívül a gazdaság egy szélesebb mozgalom része is, amely a burgonya kulturális jelentőségének újragondolását célozza. Az alternatív szénhidrátforrások térnyerése ellenére a Ham testvérek továbbra is elkötelezettek a burgonya szerepének megőrzése mellett a holland étrendben. Olyan események, mint a Országos Burgonyaszüret Napja (Országos Burgonyaszüret Napja) marketing és közösségépítő erőfeszítésként is szolgál. Múlt hétvégén saját burgonyaszüretelésre hívták a helyieket, a hozam felét élelmiszerbankoknak ajánlották fel. Az esemény lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy kapcsolatba kerüljenek a földdel, és ahogy Jan fogalmaz: „A hagyomány életben tartásáról szól, okot adva az embereknek arra, hogy ismét értékeljék a klasszikus burgonyát.”
A burgonyatermesztés jövője Hollandiában korántsem biztos, de az olyan gazdák, mint Jan és Ben Ham, bebizonyították, hogy az innováció és a közösségi elkötelezettség kulcsfontosságú ezen akadályok leküzdésében. Az intelligensebb gazdálkodási technikák és az arra irányuló erőfeszítések révén, hogy újra kapcsolatba kerüljenek a lakossággal az élelmiszerekkel, a burgonya a holland mezőgazdaság sarokköve maradhat. A kutatásba és a fenntartható gyakorlatokba való folyamatos befektetés azonban elengedhetetlen lesz az éghajlatváltozás és a talajdegradáció változó kihívásaihoz való alkalmazkodáshoz.
